, (or-cz-a-at-tan-ul) ih. Szemtelenül, szemérem és szégyen nélkül; a becsületérzésből kivetkezve; tolakodólag. Öltözetben, beszédben, testmozgásban orczátlanul viselni magát. Orczátlanul visszamenni oda, honnan csufságosan elutasították. V. ö. ORCZÁTLAN.