, KUPORIT, (kup-or-ít) áth. m. kuporít-ott, htn. ~ni v. ~ani, par. ~s. Valamit kuporva gyüjt, halmoz, öszverak, öszvekapar. Mondják különösen fösvény emberről, ki némileg hasonló a kaparva keresgélő tyúkhoz. Amit körmei közé kuporíthat, ki nem bocsátja. Megegyezik vele a kaparít.