, (huny-or) elvont törzsök, melyből hunyorog, hunyorgat, hunyorit stb. származnak. Képzésére rokon a szomor, szigor, dombor, zsugor, vigyor stb. szókkal, s jelenti azon állapotot vagy tulajdonságot, melynél fogva a szemek majd bezáródnak, majd kinyilnak.