, (tip-or-ó-od-ik) belsz. m. tipród-tam, ~tál, ~ott. Nagyobb erővel, illetőleg kártékony indulatból, rontásra törekvő czélból gyakorolja a tiprást, taposást. A földhöz sújtott birkozó társ mellén térdekkel tipródni. Ne tipródjatok a kerti veteményeken.