, (bor-z). 1) Elvont törzs, melyből borzad, borzaszt, borzogat, stb. származnak. Jelenti az állati bőrnek, szőrnek, hajnak fölmeredését, melyet félelem, undor, vagy harag szokott okozni. Legközelebbi rokona a vékonyhangu běrz, börz, mint a běrzen, běrzěg, běrzenkědik vagy börzen, börzög, börzönködik szók törzse; továbbá mint kedélyhang rokonságban áll ezen r gyökhangu kedélyszókkal: berreg, remeg, retten, reszket, irtózik stb. s idegen nyelvek közől a latin horreo, hirsutus, finn hirmustaa gyökei és a szanszkrit brais vagy brés, a görög ϕρισσω (Rost szótára után: rauch sein, sich sträuben; schauern, schaudern stb. tehát a ,borz törzs minden magyar jelentésével is egyezik: borzas lenni, felborzadni; elborzadni stb.) Ikerítve: torzonborz, mintegy föltornyosodó s fölmerevedő szálu. Torzonborz bajusz. Mennyiben fölmeredésre vonatkozik, azon r gyökhangu szókkal rokonítható, melyek magasságot fejeznek ki, mint: torlik, torony, orom, morj, stb.