, (szap-or-a-ság) fn. tt. szaporaság-ot, harm. szr. ~a. 1) Állati vagy növényi tulajdonság, melynél fogva, faját buján tenyészti, sokasítja. Nyulak, verebek, halak szaporasága. Köles szaporasága. 2) Friseség, hamarság, hirtelenség. Beszédbeli szaporaság, Sürgési, mozgási szaporaság. 3) Növedékek, származékok, ivadékok. A nyáj szaporasága az idén nem nagy. V. ö. SZAPORA.