, (ács-or-og); önh. és hangugrató, m. ácsorog-tam, ~tál, vagy ácsorg-ottam, ácsorgottál, ácsorgott, htn. ~ni vagy ácsorgani. Hivalkodva, szájtátva, henyén bámészkodva tölti az időt. Ácsorog, mint a boltoslegény. Km. Utczán, ajtóban ácsorogni. Eredetileg áncsorog, azaz ám-cs-or-og, a bámulásra, szájtátásra vonatkozó ám gyöktől. l. Á, gyökszó.