, (tom-p-or) fn. tt. tompor-t, tb. ~ok, harm. szt. ~a. Az ember csipeje, és fara között két oldalt kidomborodó rész: máskép: tompora. Minthogy a tompor természeténél fogva többé kevésbbé kidomborodik, legvalószínűbb, hogy nem egyéb, mint a dombor szónak keményített módosulata.