, (szom-or-ú-ság-os) mn. tt. szomorúságos-t v. ~at, tb. ~ak. Szomorú érzéseket okozó; igen szomorú. Szomorúságos állapot az árvaság. "Hogy mindőn szomoróságos nyavalámban mind testh szerént és lélök szérént légy enneköm vigaságos hiedelmem. (Benigna assz. imáds. könyve 10. levél.).