, (sod-or-ít) áth. m. sodorít-ott, par. ~s, htn. ~ni v. ~ani. Valamit sodorrá alakít, sodrossá tesz. A kóczot madzaggá sodorítani. Selyemből, zsinórt sodorítani. Tárgyesetes viszonynév nélkül am. sodoró munkát tesz. Egyszer-kétszer sodorított a lenen, s kész volt a fonal. V. ö. SODOR.