, HUNYORIT, (huny-or-ít) önh. és áth. m. hunyorít-ott, htn. ~ni v. ~ani. 1) Tárgyeset nélkül am. hunyorogva néz. Hunyorított pajtásának v. pajtására, s ez legott megértette. 2) Tárgyesettel am. szemeit majd becsukja, majd kinyitja. Minden ütésre szemét hunyorítja.