, (csik-or-og-ó) mn. tt. csikorgó-t. Általán, ami csikorog, vagyis éles fülsértő hangon nyikorog. Csikorgó talicska, szekér. Csikorgó fogak. Különösen: csikorgó tél, csikorgó hideg, midőn t. i. a járók lábai alatt a fagyos föld, vagy hó, jég csikorog, azaz, igen kemény hideg van.