, (bát-or-ság-os) mn. tt. bátorságos-t vagy ~at, tb. ~ak. Biztos, félelem nélküli, veszedelemmel nem ijesztő. Bátorságos vidék, utazás, kocsizás. Falu nevében kardot kötni nem mindenkor bátorságos. Km. Nem minden jégen bátorságos járni. Nagy hullámzáskor kis csónakon menni nem bátorságos.