, (szap-or-a-atlan) mn. tt. szaporátlan-t, tb. ~ok. 1) Ami gyéren tenyészti a maga faját; meddő. Szaporátlan állatok, növények, vetemények. 2) Nem eléggé fris, lassan működő. Szaporátlan lépés. Szaporátlan, munka, melynek az időhöz képest kevés látszata van. Határozóként am. gyéren tenyészve; kevés sikerrel.