, (mucz-k-or-od-ik) k.m. muczkorod-tam, ~tál, ~ott. Magát öszvehúzva valahová lapúl, vonúl, helyezkedik, hol alig fér. Székely szó. Melléje muczkorodott. Hezzá (= hozzá) muczkorodtam. A szekér hátuljára muczkorodni. Egyezik vele értelemben, s némi hangáttétellel hangokban is, az általánosabb kuczorodik.