, (mot-or-ász) önh. m. motorász-tam, ~tál, ~ott, par ~sz. Kezével tapogatódzva, különösen bizonyos üregbe, pl. zsebbe, erszénybe, zacskóba nyúlva keresgél. Ugyan ezen értelmü a kotorász. Gyöke mot, melyből lágyabb képzővel motolász, s keményebbel motorász származott. A székelyeknél matarász. V. ö. MOT.