, (sar-k-as) 1) mn. tt. sarkas-t v. ~at, tb. ~ak. Áminek sarka van, tulajdon vagy átvitt értelemben. 2) Mint fn. tb. sarkas-ok am. nyomozó, üldöző rendőri személy, vagy fogdmeg, ki az üldözőbe vett embernek mintegy sarkában, nyomában jár. Ez utóbbi értelemben némelyek által fölelevenített szó, de amely nem kapott lábra. A törvénytárban levő sarchas (némely régieknél: darchas) szót akarták vele magyarosítani, de ez birót jelent, s most is élő mongol szó: dzarghucsi am. biró; melynek közelebbi törzse dzarghu am. törvényszék, és per, ennek ismét gyöke dzar am. rendelet (ordre) a régi magyar szer.