, (bokor-ét-a vagy bok-or-ít-ó) fn. tt. bokrétát. 1) Bokorba kötött virágszálak, vagy tollak. Virágbokréta, tollbokréta, aranyos bokréta. Bokrétát kötni, föltűzni.
"Vörös bársony süvegem,
Most élem gyöngyéletem,
Bokréta van mellette,
Barna babám kötötte.
Népdal.
2) A virágnemű növények szirmos feje, koronája. Györgyike bokrétáji. 3) Vadász nyelven a nyúl farka s a róka-vitorlának fejér vége.
E szónak törzse bokor világosan magyar eredetű, noha képzője idegenszerűnek látszik. Hasonló hozzá a franczia: bouquet.