, (or-v-os-ol) áth. m. orvosol-t, vagy orvoslott, htn. ~ni, v. orvoslani. A beteget, vagy betegséget bizonyos szer, eszköz, vagy mód által gyógyítja, Orvositalok, labdacsok, porok, kenőcsök, fűrdők, delejezés, villanyozás által orvosolni. Átv. ért. erkölcsi, szellemi, lelki bajokat, romlásokat szüntet, panaszra valamely jogsérelmet elhárit. "Ahhoz, hogy a szólás szabadságán ejtett sérelmek csupán kegyelemből orvosoltassanak, nem járulhatok. Palóczy László. (Országgyülési beszéd 1839. julius 3).