, (meg-fiadzik) ösz. k. Általánosságban szólva mondják négylábu apróbb nőstény állatról, mely, midőn megszaporodik, rendszerént egynél többet szokott szülni, és az egész szülésen már általesett. "A róka is ugyanazon fa alatt megfiazék Pesti Gábor meséi. Átv. ért. mondják más testről is, midőn kisarjadzik, s kicsinben hasonló mása képződik, pl. megfiadzott az orra, am. nagy bibircsó nőtt rajta. Medfiadzik az uborka, káposzta, midőn oldalán csomós buborodás támad. V. ö. FI, FIADZIK.