, (meg-érěz) ösz. áth. 1) Érzékei által észrevesz valamit. Finom orra minden szagot megérez. Megérzi a kolbászbűzt. (Km.). Különösen valamely kellemetlen behatás eredményét tapasztalja. E nagy csapást sokáig megérezzük. 2) Belső vagy külső érzékek által előre sejt valamit. Néha megérzi az ember a közeledő szerencsétlenséget. Halálát két nappal előbb megérezte. A csúzos, köszvényes ember megérzi az időváltozást. V. ö. ÉREZ.