, (kosz-t) áth. m. koszt-ott, htn. ~ni v. ~ani. Mándy Péter gyüjteménye és jegyzetei szerént am. nyesni, irtani galyat; kétségtelenül koszik igétől. V. ö. KOSZIK. Innen koszt fn. is eredetileg am. vágott, nyesett galy, azaz mostani értelemben pózna. V. ö. KOSZT, (3). A törökben kesz-mek, a csagataj nyelvben kisz-mek am. vágni, metszeni, melyekkel rokon, sőt a koszt-hoz közelebb áll a magyar kasz-a, kacz-or, kusz-t-or stb.