, gyök, melyből különféle osztályu, de egy alapfogalom alá tartozó származékok erednek, 1) Mint elvont gyök, föl- vagy kifelé nyomuló, toluló, keményen neki feszülő, dagadó, hathatósan ellenálló mozgást, irányt, állapotot, vagy erőszakot jelent ezekben: mered, meredek, meredekség, meredés, meredez, meredt, mereng, mereszt, mereszkedik, merevedik, merevedett, mereven, merevenít, merevenűl, merevenség, merevűl, merevít, merő, merően. Alapértelemben megfelelnek nekik a latin riget, horret, turget, surgit stb. 2) Mint önálló ige (audet) átv. ért. az indulatnak, lelki erőnek ellenálló törekvését jelenti ezekben: merész, merészel, merészlet, merészség, merészkedik, merény, merényel, merénylet. Alaphangra nézve megfelel neki a latin: ferus (honnan a franczia: fier), ferox, procax, továbbá a német freil, frech (hollandul: vrek) stb. Ez önálló szót külön czikk tárgyalja. 3) Valamely testen ki- és betörő, által- s kiható erőnek alapfogalma rejlik ezekben mer (haurit), merít (mergit), merűl (mergitur), merekle, (merga, pertica), mereggyő. L. szintén külön czikk alatt.
Mindezekben egyik sarkhang a hangok legerősbike, az r, mely körül az alapfogalom módosításai forognak, s általános jelentésök: feszült erőszaku törekvés, ellenállás valamely irányban. Mind gyökhangra, mind alapfogalomra közel rokonai: er, melyből ered, erő, erőködik, továbbá ber, melyből berz, berzen, berzenkedik stb. származnak; ide tartoznak fermed, per, verseng, ver, nyer stb. Mennyiben fölfelé dagadást, emelkedést, feszülést jelent, rokonai az r leglényegesb hangot megelőző előtétekkel a fölfelé álló, magasan lévő erkély, eresz, a vastag hanga or, orj, orom, óri hóri, órias pórias (óriás), gór góré, mor morj, torlik, tornácz, torz, torzonborz, borzad, torony; a növést és növényeket jelentő erdő, eresztvény, berek, cserje, haraszt, sarj, sarjadzik, sarju, serdűl, serken, serte, serény, sór stb.