, (meg-ered) ösz. önh. Tulajd. ért. a korlátok közé szorított nedv folyásnak indúl. Megered az eső. Megered a csapra ütött hordóból a bor. Megerednek a könyűk. Elrekedt vizelete végre megeredt. Megered a csatornára vett tó. Megeredt az orra vére. Szélesb átv. ért. mozgásnak, működésnek indúl. Megeredt a nyelve. Megeredt a vásár. Megered a természet (kikeletkor).
"Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;
Megered lassanként s valamint a patak,
Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
Arany J. (Családi kör).