, (ir-t) áth. m. irt-ott, htn. ~ni v. ~ani, par. ~s. Gyöke az elvonást, huzást, ránczigálást jelentő, s természeti hangot utánzó ír, am. elmetélés, vagdalás, szakgatás által valamit tövétől, gyökerétől elválaszt, elront, megsemmisít. Mondják különösen a növényekről. Fákat, bokrokat irtani az erdőben. Gazt, gyömöt irtani a kertekben. Buza közől irtani a rozsot, konkolyt. Irtani a buján növő ágakat, hajtásokat. Szélesb ért. pusztít, kiöl. Kiirtani a ragadozó állatokat. Irtani a patkányokat, egereket, csótányokat. Átv. ért. szellemi tárgyakra vonatkozólag am. megszüntet. Irtani a bünöket, rosz szokásokat. Némely tájszólás szerént: ort. Egyeznek vele a latin rodo, rado, szanszkrit rad, ris, német roden, reuten, reiszen, (aus-) rotten, török jîrtmak stb.