, (bod-or) mn. tt. bodor-t vagy bodr-ot, tb. ~ok. Fokozva: bodor-abb vagy bodr-abb. Általán karikásan, tekervényesen meghajlott. Különösen bodor haj, szőr, szakál, melynek szálai göndörök, gyűrüsek. Bodor növénylevelek, növényindák. Bodor szalagok, ruhaszegélyek. Bodor füst, mely tekervényesen terjedez fölfelé. Bodor ökör = göndör szőrű. Csáli Bodor!
Legközelebbi rokona fodor, s hasonlók hozzá a vékonyhangu běděr, pěděr.