, (gyu-or v. gyo-or) áth. m. gyúr-t. E szó inkább a gyűl, gyűjt igékkel, legközelebb pedig gyűr igével rokon, de némi eszmerokonságban áll a túr igével is. Értelme am. valamely lágy, hajlékony, szivós, ragadós testet nyomkodva öszvevissza forgat, egy tömegbe ver, dagaszt. Tésztát gyúrni. Tapasznak való sárt gyúrni. Hamut agyaggal öszvegyúrni. A kenyérnek való tésztát kézzel vagy lapoczkával gyúrni. Szélesb ért. tipor, nyomdos, gyűr. Elgyúrni az apró csimotákat. Öszvegyúrni az ágyat. Az utcza sarát gyúrni.