, (bát-or) ksz. Ugyanaz a föntebbi melléknévvel, s körülbelül ezt jelenti: bizonyos, bátran állítható; pl. bátor (bizonyosan, igazán, bátran állíthatni, hogy) nagy teher a szegénység: mindazáltal inkább akarok szegényül, de becsűletesen élni, mint gazdagon s gonoszul. "Ehhez hozzá mene a róka, és monda neki, hogy bátor (= bizon) semmit ne kevélykednék. Pesti Gábor meséi. Előtoldással: ámbátor l. BÁR. Heltai Gáspárnál többször előfordúl nógató értelemben, mintha volna bátran azaz nosza (wohlan): bátor: menj elől, maradj ott bátor, bátor ám vidd el. Így Faludi Ferencznél is: "Bátor! ha itt megvártok, visszatérek. "Menjönk el bátor Nádor-codex.