, SZÜKEN, (szűk-en) ih. 1) Szorosan, aránylag kisded térbe szorítva, feszesen. Szűken áll a nadrágja. 2) Fösvényen, nem pazarolva, igen kis mértékben. Szűken költeni. Szűken termett a gabona. Ki szűken vet, szűken arat. (Km.). 3) Szegényen, nélkülözve. Szüken élni. Késő szüken költeni, midőn mindenünk elfogyott. 4) Ezen mondatban: szűken hiszem am. kevéssé, nem igen hiszem, alig hiszem.