v. PASZOMÁNY, fn. tt. paszománt, tb. ~ok, harm. szr. ~ja. Arany, ezüst, selyem stb. fonalakból való lapos, szalagforma szövet, melyet némely ruhaneműek vagy bútorok diszesítésére, beszegésére használnak. Paszomán a nadrágon, dolmányon, mentén, csákón. Paszománnal szegett pamlag.
"Vörös nadrág arany paszománra,
Illik a magyar huszár farára.
Népd.
A franczia: passement, vagy olasz: passamano-ból kölcsönöztetett; máskép: paszománt, t. i. az n végzetü idegen szókhoz t szeret járulni, mint, tulipánt, forint, rubint stb.
"Vitéz vagyok, fölmegyek én,
Paszománt lesz csákóm szélén.
Huszárdal, Döbrenteitől.
A föntebbi franczia vagy olasz szót pedig a latin passus-ból származtatják.