, (meg-köt) ösz. áth. Kötve megerősít, megszilárdít, megállapít valamit. Derékon megkötni a nadrágot, szoknyát. Megkötni a harisnyát. Megkötni a kereket, hogy ne forogjon. Megkötni a kévét.
"Ki látta, hogy pók önhálóival,
Magát kötötte volna meg?
Vörösmarty.
Átv. ért. és visszahatólag megkötni magát, am. bizozonyos szándékban, akaratban makacsul megmaradni. Törvényi ért. valakit szerződés alkalmával bizonyos föltétel elfogadására kényszerít, melynél fogva adott szavát csak saját kárával szegheti meg. V. ö. KÖT.