, KIFORDIT, (ki-fordít) ösz. áth. 1) Valamit úgy fordít, hogy belseje kifelé, külseje pedig befelé legyen. Kifordítani a keztyűt, nadrágot, üngöt. Kifordítani a köpenyt, hálósüveget.
"Kifordítom a bundámat,
Mégis bunda a bunda."
Népd.
2) Fordítva kimozdít valamit helyéből, öbléből kivet. Kifordítani a kolbászt, hurkát, am. belét a bőréből kivenni, kinyomni. Kifordítani valamit a talicskából. A bennülőket kifordítani a kocsiból. Szemeit kifordítani. Lábait csámpásan kifordítani.