, (fesz-ěs-en) ih. 1) Mereven, hajlatlanul, bizonyos állásban, tartásban maradva. Feszesen lép, áll. 2) Szorosan, testhez szabva. Feszesen tartani a gyeplőt. Feszesen kötni a nyakravalót. Feszesen varratni a nadrágot. 3) Átv. ért. bizonyos szabályokhoz szolgailag ragaszkodva, modorosan, erőtetve. Feszesen társalogni. 4) Nyalkán, hegyesen, hegykén.