, (el-len-z-ő) fn. tt. ellenző-t. 1) Valami ellen való, annak hatását akadályozó, eltávolító tárgy, eszköz, pl. napellenző, esőellenző, porellenző, szél-, gyertya-, tűz-, villámellenző. Különösen: a nadrágnak elül levő nyilása, melyet szíj vagy gombok tartanak, és szorítnak az alhashoz. 2) Személy, ki bizonyos tárgyban ellenvetést tesz, akadályt csinál.