, (le-j-t-ő-öz) önh. m. lejtőz-tem, ~tél, ~ött, par. ~z. A tánczot lejtve járja. Átv. ért. Mondják kényesen járó vagyis tánczoló paripáról is.
"Pajkos mének lejtőznek alattok."
Szabó D.
Néha ikesen: lejtőzik.
"Lejtőzik alatta igen haragos mén."
Gyöngyösi István.