, (kereszt-ěz) áth. m. keresztěz-tem, ~tél, ~ětt. 1) Valamit v. valakit kereszttel jegyez, vagy fölékesít. A szent földre küldött vitézeket fel szokták keresztezni. Tornyot, templomot keresztezni. 2) Önh. ért. gabonakévékből kereszteket rak. Olyanforma szó, mint: petrenczéz, baglyáz, kazaloz. 3) Baromtenyésztők nyelvén, am. különféle faju hímet és nőstényt nemi közösülésre öszveereszt nemesítés végett, pl. magyar tehenet svájczi bikával, magyar kanczát arab ménnel stb. 4) A kertészetben ugyanazon fajú de fajtájú növények termékenyitő részeit egymással érintkezésbe hozzák, hogy ismét ujabb változványokat jöveszszenek.