, (csen-p) fn. tt. csemp-ět. 1) Mások csalására, rászedésére czélzó ravasz fogás, fortély. 2) Különösen a vámokon és harminczadokon valamely tiltott portékának az illető tisztek elmellőzésével be- vagy kicsúsztatása. Gyöke az alattomos elsajátításra vagyis lopásra vonatkozó csen, melynek n véghangja az utána következő p előtt m-mé változik, mint ebben: impók = inpók. Hasonlóan ezen szókban: különb, azonban, Pozsonban, puttonban az n kiejtésben úgy hangzik mint m. Egyébiránt irhatnók csenp is, az eredeti n bötüt megtartva, mint a fent említett szókban. Rokona a német schnipf-en.