Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

MONNAL, elavult ih., mely a régi magyar nyelvemlékekben, nevezetesen a Münch. codexben am. mintegy, csaknem, mintha, pl. Lukács I. "Lakozott pedig ő vele Mária monnal (mintegy) három hónapokban.“ Luk. 5. "S betölték monnó hajót, úgyhogy monnal (csaknem) elmerülnének.“ Luk. 6. "Bódogok lesztek, mikor tütöket megszidalmaznak, s kivetendik tüneveteket monnal (mintegy) gonoszt.“ Luk. 16. "Vala egy néminemő ember, kinek vala folnagya, s ez megócsároltatott ő nála, monnal (mintha) eltékozlotta volna javait.“ E szóban alapfogalom a megközelítő hasonlítás, mint ezt a hasonlításra vonatkozó mintegy, mintha rokonértelmü szók, és a megfelelő latin quasi v. fere mutatják. Hunfalvy Pál véleménye szerént, miután gyöke mon, mely a finn nyelvben am. a magyar ezen öszvetételekben némely, néha: tehát elemezve monval, annyi, mint né-vel, azaz némileg. Ez értelemben rokon hozzá a német manch, a mancher, manchmal származékokban. Szabad választásul ide csatoljuk saját véleményünket. T. i. ,monnal’ némely régieknél mint-el, melynek értelme szintén mintegy, miről Jászay Régi m. nyelv. III. köt. 277. 1, világos bizonyítványokat hoz föl. "Másodszor az egri törökök mintel harmincz számu török gyalog ki jövén Győr alá.“ "Harmadszor, mintel tizenhat lovasok Győr alá kijövén.“ "Győr alá kijövén mintel másfél száz lovasok.“ "Abban tartották meg az várost, mintell négy esztendeig.“ "És mintell hat esztendeig ebben summáltatták őket.“ Ezekből kitűnik, hogy a mintel jelentésére épen am. mintegy, és hogy régiesen megfelel neki a monnal, latinul quasi, vagy fere. A mintel öszve van téve a mint és el (= ely v. ily), vagy talán mint és vel alkatrészekből; az első a nép szájában gyakran így hallható: minn, pl. a minn mondtam, úgy legyen, és így mint-el v. mint-vel módosítva: minnel; vagy mivel ,mint’ régiesen ,mént’ is, tehát mént-vel vagy ménnel, mély hangon: monnal. Egyébiránt is a mint eredetileg min, azaz mien, mint képesen, képesent, képesint, alkalmasan, alkalmasin, alkalmasint stb. V. ö. MINT. Hogy a gyökben levő i is vastag o v. u-ra változik, seregesen vannak rá példáink, mint: csimbók csombók, csima csoma, csisz csosz, gyilk gyolk, gyim gyom, tik tyúk, lik lyuk, limba lomba, zsizsik zsuzsok, szipogat szopogat stb. Azon vélemény sem látszik alaptalannak, hogy mivel a régieknél olymint (= mintha) öszvetett szó is eléfordul: tehát valamint ,mint-el’ am. mint-ily vagy. (az ily régiesen ely v. el is levén) mintely, mint-el; ,monnal’ is mint-oly-ból származott; az előbbi éleshangu ,mint’ szó az utóbbi mély hanguhoz (mint-oly, minn-oly, minn-ol, monn-ol v. monn-al) alkalmazkodván.