, (sü-ül-etlen) mn. tt. sületlen-t, tb. ~ěk. Ami nincs megsülve, félnyers. Sületlen kenyér, kalács, hús. Átv. sületlen tréfa, beszéd, élcz nélküli, ostoba, idétlen, ízetlen, helytelen, esztelen. Határozóként am. sületlen állapotban, a nélkül, hogy megsült volna; továbbá izetlenül.