, (ker-ek-es) mn. tt. kerekes-t v. ~et, tb. ~ek. 1) Kerekekkel ellátott, keréken vagy kerekeken járó. Kerekes sátor, melyet kerekeken tolnak. Kerekes kormány a hajón. 2) Minek kerek formája van. Kerekes kalács. Ránczos mint a gallér, kerekes mint a tallér. (Km.)