, fn. tt. szěm-ět, harm. szr. ~e. kicsiny. szěměcske. A régi halotti beszédben, és tájdivatosan szöm. "Látjátok feleim szömtökkel (írva: zumtuchel). Egyébiránt valamint a testnek többi páros részei (kéz, láb, fül), úgy a szem is gyakran használtatik többes helyett az egyes számban.
"Mint a napnak ragyogása,
Barna szemének járása.
Népdal.
"Már már zengi dalom;
Honnomat egykor és
Lelkes nagy fiait; most
Még csak gyenge szerelmeket,
És a lyányka szemét.
Kazinczy F. (A tanítvány).
Viszonyban van az hasonló esetekben a ,fél kifejezéssel; innen félszem, félkéz, félláb am. egyik szem, egyik kéz, egyik láb. Az embernek s más állatnak azon érzékszerve, mely a tárgyakat látás által érzeli, s rendes székhelye a fejben van. Kék, fekete, szürke, éles, gyönge, tüzes, villogó, bágyadt, tiszta, homályos, kancsal szemek. Nagy, dudorú, gurgula, apró, mélyen fekvő, beesett szemek. Szelid pillantásu, vad tekintetü, hunyorgó, pislogó, kacsingató, vizsla, epedő, hamiskás szemek. Élénk, kifejezéses, kifejezéstelen szemek. Félszemre, mindkét szemre megvakulni. Szemét elveszteni, átv. zavarodás miatt a láthatót nem látni. Kifutott a szeme, azaz, kifolyott. Kiszúrták, kivájták, kiásták a szemét. Egyik holló nem vájja ki a másik szemét. (Km.). Szemet hunyni, kinyitni, kidudorítani, ideoda forgatni. Mint legnemesebb, s terjedelmes mezejű érzékszerv fölötte szapora alkalmaztatásu, mind tulajdon, mind átv. érteményü kifejezésekben. 1) Mennyiben a nézés, látás, figyelés, vigyázás, lesés szerve. Szemre v. szemügyre venni valamit. Szemmel tartani a gyanus embert, vigyázni minden léptére, nyomára. Senki sem sírja ki szemét a más szerencsétlenségén. (Km.). Szemre került, meglátták, észrevették, eléjön. Szem a lélek tükre. (Km.). Több szem többet lát. (Km.). Kék szem úri szem; sárga szem macska szem; fekete szem czigány szem. (Km.). A szem mindent lát, csak magát nem. (Km.). Helyén kelt a szeme, mindent lát, észrevesz. Szemnek minden, kéznek semmi (ugyanaz ezzel: Nesze semmi fogd meg jól). Szemedet is ellopná (rögzött tolvajról mondják). Nincs szeme = szemtelen, orczátlan: Kiszedték a szeme szőrét, úgy rá szedték, hogy most már maga is látja csalatását; hasonló: kitörlötték a szemét. Hiúz szemekkel lesni, nézni valakit, rablói vágygyal. Szemrevaló, amit megnézni, látni érdemes, a maga nemében szép, kitünő. Szemre sokat mutat, azaz látszatra. Úgy nézz a szemembe, képes vagy bátor vagyok azt megtenni. Szemet szúr, mondjuk oly jelenetről, látványról, tettről, melyen a nézők megszoktak ütközni, botránkozni, ami gyanura, megszólásra okot ad. Szembe akad, szembe ötlik, szembe tünik. Szeme szöktében, amint hirtelen meglát valamit. Szemhez való látcső, szemüveg. Az erdőnek is van füle, és a mezőnek szeme. (Km.). Szemet mereszteni, merően nézni valakire v. valamire, bámulni rajta; hasonló: szemét száját el- v. rátátni. Szeme szája elállott. Megvan mit szeme szája kiván. "Senki szemére és szájára nem bízom, hanem enmagam eljárom az szőlőhegyeket. (Levél 1557-ből. Szalay Ág. 400 m. l.). Szemmel látott tanú, máskép: szemtanú. Ez szemem láttára történt. Szemébe vágott. Saját szemeimmel láttam. Szemével megverni, látással megbabonázni. Megáll a szem rajta, érdemes megnézni, oly szép. Nehéz a szemet megcsalni. (Km.). Csak a magam szemének hiszek. Szép a szeme, ördög a szíve, a régieknél: ördög az éha. Szem előtt, v. alatt lenni. Szem elől eltünni, elbujni. Mindenfelé jár, kacsingat a szeme. Nyisd fel a szemedet, ha látni akarsz. Nincsen szemed, hogy nem látod? Majd kiszúrja a szemedet, előtted van, még sem látod. Kiszúrták a szemét, csekélységgel kielégítették. Szemben lenni. l. SZEMBEN. Hová tetted a szemedet, midőn e nőbe szerettél? Kezetek a kulacson, szemetek a kalácson, kár Ácson a Karácson. (Adoma. Szirmaynál). Szemet vetni, fölvetni a szemet valamire. Rám vetette szemét, figyelemből, vagy hajlamból. Szemére vetni hibáját, előtte azt mintegy dorgálózva elmondani; szemére hányni, azt többször tenni; szemére lobbantani, fínomul mintegy mellesleg, példálódzva vetni szemére. Kinyílt a szeme, fel van világosítva, csalódásából fölébredt. Fölnyílt a szeme, rá kezdi magát tartani. Takarodjál szemem elől. Ne jőjj többé szemem elé. Minden szem ránézett. Némely dolgok előtt jobb szemet hunyni, észre nem venni, nem ügyelni rájuk, elnézni. Más szemében látni a szálkát, magáéban nem látni a gerendát. (Km.). Koppan a szeme, nézhet utána. Irígy szemmel nézni, irígyelni. Görbe v. kancsal szemmel nézni (ugyanaz). Amit a szem nem lát a szív hamar felejt. (Km.). 2) Mennyiben a szemek az érzéseket, indulatokat, szenvedélyeket visszatükrözik. Haragos szemet vetni valakire. Farkasszemet néznek egymással. Vasvilla módjára álló mordiás szemek. Könybe lábbadt, könyükben úszó szemek. Olyakat mondtak neki, hogy szeme szája teli lett. Egyik szeme csak úgy nevet. (Népd.). Sír a szemem, fáj a lelkem. Szégyenében lesüti a szemét. Szégyenszemre elvakarodott. Epedő szemekkel néz a távozó kedves után. Ez nagy szálka a szemében, nem örömest látja, írigyli, akadályára van. Nagyobb a szeme, mint a gyomra, túlságos étvágya van, torkos, zabáló. 3) Oly visszatorló vagy ellenséges cselekvésekre vonatkozik, melyek bizonyos személy irányában homlokegyenest hajtatnak végre. Szemtől szembe meghazudtolni valakit. Hogy mered ezt szemembe mondani? Szemére vetették, hányták, lobbantották elkövetett gaz tetteit. (Lásd 1) alatt). Majd szeme közé nézek én neki. Szembeállani, szembeszállani, szembeszökni valakivel. Szembe pökni, szembe gyalázni, kicsúfolni valakit. 4) Különféle átv. értelemben. Szemeit behunyni, elaludni, vagy meghalni. Négy szem között valakinek mondani valamit, titokképen közleni. Négy fal, négy szem között sok történik. (Km.). Valakinek szemét bekötni, elámítani. Szemét kinyitni, valamiről felvilágosítani. Kinyíltak a szemei, saját eszével gondolkozik, földerült előtte, amit eddig nem tudott. Most egészen más szemmel látom a dolgot, más fogalmam van róla. Az Isten szeme előtt nincs semmi elrejtve, ő mindentudó. Az Isten szeme vigyáz mindnyájunkra. Vérszemet kapni, vakmerő bátorságot venni, nyerni, elbizakodni. 5) Szintén átv. ért. mondjuk több kisebbnemü gömbölyded testekről, mennyiben némileg az állati szemhez hasonlíthatók, milyenek a) némely bogyóféle gyümölcsök, pl. szőlőszem, ribiszkeszem, egresszem, egy szem szilva, cseresnye, meggy, kökény; b) többféle növénymagok, pl. gabonaszem, búzaszem, rozsszem, árpaszem, zabszem, kukoriczaszem, babszem, borsószem, lencseszem, mákszem; innen átv. ért. jelent a maga nemében valami kicsit vagy keveskét, pl. Babszem v. Borsszem Jankó (a mesében) igen törpe emberke. Ez értelemben a latin semen (= mag), német Same stb. csak esetleg egyezik vele; mert ha szintén, pl. búzaszem és búzamag hasonjelentésüek is, de ezek a németben sem felelnek meg a ,Same, hanem a ,Korn szónak (Weitzenkorn); úgy hogy más szókban, pl. szőlőszem és szőlőmag különböző jelentésüek; c) más szervetlen, de szintén kerekded vagy gömbölyded testecskék, alakok, üregek, likacsok, vízöblök: lánczszem, olvasószem, gyöngyszem, aranyszem, porszem, homokszem; a kártyalapokon: zöldszem, tökszem, makkszem, vörösszem; a koczkán: egy szem, két szem, három szem stb., azaz pont; tarka szemek a páva farkán; bimbószem rügy a növényeken; tyúkszem a lábakon; likacsos szemek a sajtban; tengerszem stb.
Hasonlók hozzá a különféle finn-ugor nyelvágakban a finn silmä; mordvin selmä, lív nyelvbeli sílma; a vogul sem (honnan semtál am. szemetlen, vak); a votják és szürjän szin (Budenz véleménye szerént e helyett: sium = silm); a lapp csalme, csalbme (oculus), alme (foramen); továbbá a samojed sei, seme, sima, saimo, saiwa; a persa csesm (oculus; foramen; granum triticum); héber ; arab stb. Mennyiben a szemnek működése a látás, rokonok vele a német sehen, schauen (szemlélni), Scham (szemérem), dán, svéd: se, góth: saihwan, a héber (sajátlag: nituit, splenduit; innen: speculatus est), mint a pihélben nitidum reddidit; speculatus est; az arab-török ; (szafi, világos, tiszta, szép); a hellen σεβω, σεβομαι (sich scheuen, schämen), ϑεα (die Schau, das Anschauen, Beschauen, ϑεαομαι (sehen, betrachten) stb. Egyébiránt valószinűnek tartjuk, hogy a szem, mint az arcznak csillogó fényes része, oly szókkal áll eredeti rokonságban, melyek fényre, csillogásra vonatkoznak, milyenek szín, régiesen: szén v. szen, pl. a Lajos király idejebeli esküformában 1584-ből (Régi Magyar Nyelvemlékek II. kötet 336. lapon): "Isten szenjét te vég napodon úgy láthassad, ma is mondjuk: Isten színe előtt (= szeme v. orczája előtt); továbbá: szén (égő parázs, mely máskép szam is lehetett, mert Göcsej egyik vidékén szamaló = szenelő, szénvonó); ide tartozik: szép, mint szemrevaló, a maga nemében fényes, valamint a német schön, schimmern és scheinen; Hunfalvy Pál a szem és szép szókat szintén rokonítja (Magyar Akadémiai Értesitő. 1855. 353. lapon); ezt láttuk föntebb a héberben is. Végelemzésben pedig azon szi, si, zsi sü hangutánzó gyökü szókkal rokonítható, melyek tűzre, égésre, mint fénylő, egyszersmind bizonyos hanggal jelenkező tüneményre vonatoznak, mint: szít, sziporka, szikra, szirkó, sisereg, zsizsi, süt. A mongol nidün v. nidü (= szem) a magyar ,néző szóval egyezik, valamint a szanszkrit aksa v. aksi, ,íks (= videre) szóval; s Bopp ugyanezekkel rokonítja a latin oculus, góth augó (német Auge), szláv oko szókat is.