, (meg-süt) ösz. áth. 1) Parázson, lángon, vagy bizonyos foku melegben valamely állati vagy növényi nyers testet megpörköl, különösen a végett, hogy éldelhetővé tegye. Kemenczében megsütni a kalácsot, kolbászt. Tüzes vaslemezen megsütni a gesztenyét. 2) Mondják nap sugarairól, vagy más tűzről, midőn valamely testnek külsejét, héját, bőrét megaszalják, ami bizonyos színt kölcsönöz neki. Arczát megsütötte a nap. V. ö. SÜT.