, (be-horpad) ösz. önh. 1) Mondják lemezféle, lapos, szilárd állományu rugalmas testről, midőn erősebb nyomás következtében engedvén mélyedést kap, besüpped, vagy homoruvá lesz. Behorpad a réz födél, bádog tető, ha kalapácscsal verik. Terhes szekér alatt behorpad a hidpadló. 2) Üreges test, edény stb. rugalmas oldala, héja, ütés nyomás alatt besüpped, benyomódik. A falba ütött orr behorpad. Behorpad a bogrács oldala, a hegedű. 3) Mondjuk tömör testekről. Behorpad a kenyér, kalács. Behorpad a föld, midőn alját a víz elmossa. Behorpad a töltés, ha feneke enged. V. ö. HORPAD.