, (lus-t-os) mn. tt. lustos-t, v. ~at, tb. ~ak. 1) Mondják ruháról, mely nedvtől, kivált mocskostól átázott. Lustos ing, gatya, szoknya, pendely, nadrág. 2) Emberről, kinek ruhája mocskos, átázott. Lustos mosónők, konyhaszolgálók, szüretelők. Tréfásan a mustos pecsenyét is lustosnak mondják. 3) Átv. ért. lustos nyelv, lustos száj, lustos beszéd, lustos tréfa, am. csúnya, szemtelen dolgokat mondó, rágalmazó, mások becsületét mocskoló. Megegyezik vele: lucskos. V. ö. LUST, LUCSK.