, fn. tt. tehén-t v. tehen-et, tb. tehen-ek. A székelyek s palóczoknál rendszerént, a köz nyelvben pedig többnyire csak önhangzón kezdődő viszonyragok és képzők előtt az utóbbi szótag is rövid: tehen; és tehenek, tehenes, tehenész. Az úgy nevezett szarvasmarhák nősténye, mely teljesen kifejlődött, már borjazott, s melynek fiatal korában üsző a neve, mint a fiatal ököré tinó. Úgy nevezzük a bivalok, bölények, és szarvasok nőstényeit is, melyek t. i. borjukat ellenek. Meddő, üzekedő, borjas, fejős tehén. Fehér, tarka, kese, riska, vörös, fekete tehén. Bivaltehén, szarvastehén v. ~ünő, v. nőstényszarvas. Sötétben minden tehén fekete. (Km.). Amely tehén sokat bőg, kevés tejet ad. (Km.). Fekete tehénnek is fehér a teje. (Km.). Úgy illik rá, mint tehénre a gatya. (Km.). Derék dolog, három tehén egy csorda. (Km.). Sír mint a zálogos tehén. (Km.). Haj baj, kilencz tehén, még sincs vaj. (Km.) A hol üzekedő tehén nincs, nem megy oda a bika. (Km.). Átv. köznépies nyelven: Tehenet vett borjastul, oly leányt vett el, kinek már gyermeke volt, vagy teherben van. Vörös tehén legel a házon, ég a ház. Képes kifejezéssel jelent bőségforrást. Tehenek nevei: Barna, Bimbó, Bodor, Bojti, Bojtos, Bokros, Csákó, Csendes, Csínos, Csira, Csóka, Daru, Fecske, Fura, Hattyú, Hegyes, Homály, Jeges, Kajla, Karcsu, Kedves, Kesely, Lombi, Lombos, Pirók, Pityer, Perge, Rendes, Rigó, Riska, Sugár, Szemők, Szőke, Viola, Virág stb. Néha nőnevek után: Juczi, Kati, Margit, Sári, Zsuzsi stb. A Bécsi és Tátrosi v. Müncheni codexben tehen a latin ,bos jelentésében fordúl elé: "És teheneknek csordáit (boum quoque armenta. Bécsi cod. Judith. II.). "Es szénát eszik vala mint tehen (ut bos. Dániel. V.). Így a Müncheni codexben is (János ev. II.), melyek Pesty Gábornál és Erdősinél: ,ökör szóval fodittatnak. A latin ,vacca pedig ama codexekben mindenütt ünő.
Minthogy a tehén tejének bősége által más nőstények között különösen kitünő, valószínűnek látszik, hogy nevét a tej-től kapta, s eredetileg tején volt; nem áll ellent, hogy a Bécsi és Tatrosi codex irója vagy irói a latin ,bos szót ,tehén szóval fordították, mert amaz közös jelentésü: "Bos taurum vaccamque comprehendit, ein Rind. Ochs oder Kuh. Fabri Thesaurus, hol különösen Livius, Virgilius, Tacitus-ból is mondatok idéztetnek: "boves quaedam, "boves foeminas, "bos locuta.