, (len-g-e) mn. tt. lengét. A lengő igenév módosítása, mint czinegő czinege, bugyogó bugyoga, csörgő csörge stb. Jelent oly valamit, mi leng, azaz könnyeden, gyöngéden mozog. A lágyabb költői jelzők egyike. Lenge fürtök. Lenge fátyol. Lenge szellő. Lenge virágok, füvek, levelek, Lenge nád.
Átv. ért. mondják emberről, ki könnyelmű, csapodár, kiben nincs szilárdság, ki nád gyanánt majd ide majd oda hajlik.
"Ah! de hiába tekint a távol lenge ködébe."
Kisfaludy K.
"A leányka lenge nád,
Hajlik tőled és hozzád."
Vörösmarty.
Továbbá lenge termet, mely sudár és könnyen mozgó, hajlékony. Lenge járás, lépés. Székely tájszólás szerént átv. ért. a vízre vonatkozólag am. lágymeleg, s egyezik mind hangban mind értelemben langy szóval: V. ö. LENG, LENGEDIK.