, (kor-os-ó) fn. tt. korsó-t, harmadik személyraggal tájdivatosan: korsaja. Ez arra mutat, hogy eredetileg igenév, az elavult koros (körös) igéből, mely módosított alakban korsa, mint bugyogó, bugyoga, czinegő czinege stb. ,Kancsó is alkalmasint a görbét jelentő, kam-ból származott. Agyagból vagy kőanyagból készített öblös, gömbölyű edény, majd szükebb, majd tágabb nyakkal, melynek rendeltetése, hogy benne holmi folyadékot tartsanak vagy hordjanak. Boros, eczetes, vizes, olajos korsó. Rá tartja magát, mint az olajos korsó. (Km.). Ha titkot akarsz kitanulni, jártasd a boros korsót. (Km.). Megtalálta zsák a foltját, eczetes korsó a dugóját. (Km.). Itczés, pintes korsó. Jobban illik a pintes korsó a kezébe, mint imádság a szájába. (Km.). Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik. (Km.). Mélyen belenézni a korsóba am. nagyot inni, lerészegedni. Bugyogós korsó, melynek szűk szája van. Csörgő korsó, melynek öblében a gerencsér kis agyag golyócskákat égetett ki. Füles korsó. Úgy áll, mint a füles korsó, azaz kezeit csipeire téve. Szoros nyaku, széles szájú korsó. Vászon korsó, hitvány agyagból készített korsó, melynek rovátkos fölszine némileg a goromba vászonhoz hasonló. Öntöző korsó. Kő korsó. Ezüst korsó. Az ezüst korsónak cserepe is jó. (Km.). Kis korsó, nagy korsó, szivemet vidító, ruhám rongyositó. (Bm.). Üres, teli korsó. Szomjas embernek kevés vigasztalás az üres korsó. (Km.). Általán a magyar köznépnek rendes ivóedénye, innen mondja a népdal: Túl a Tiszán iszik magyar korsóból. A korsónak részei: száj, nyak, csöcs, öböl, fenék. A korsó száját nyalogatni. A korsó nyakát ölelgetni, szorongatni. Letekinteni a korsó fenekére. Határozatlan mértéket is jelent. Meginni egy korsó bort. Jól illik szomjas emberhez a korsó bor. (Km.). Gyöke, mint érintők, a körös alakot jelentő kor, mely átvetve megvan a német Krug, a franczia cruche, és latin urecus szókban.