, önható igéket képez, s mint nyilt hangzójúnak hangrendileg párhuzamos társa nyilt en, amaz mindennemű mély, emez magashangu gyökökhöz járulván. Ezen képzőnek eredeti értelme: levés, vagyis a gyökszó által jelentett valaminek létrejövését, megtörténését fejezi ki. Különösen járulni szokott a) hangutánzó gyökökhöz, mint: buggy-an, csatt-an, csurr-an, csapp-an, dobb-an, durr-an, forty-an, hars-an, hork-an, horty-an, hupp-an, kopp-an, korty-an kotty-an, kukk-an, koczcz-an, locscs-an, mukk-an, nyikk-an, patt-an, potty-an, puff-an, rikk-an, ropp-an, rokk-an, rotty-an, suh-an, supp-an, surr-an, szipp-an, szotty-an, topp-an, zupp-an; magashangulag böff-en, csöpp-en, csett-en, csörr-en, dörr-en, döbb-en, fitty-en, hörp-en, nyekk-en, pih-en, pissz-en, röff-en, tüssz-en, zökk-en, zörr-en, zötty-en, stb. b) mozgást jelentőkhöz, melyek közől némelyek hangutánzók is, ú. m. csussz-an, lobb-an, mozz-an, pill-an, roh-an, roggy-an, vill-an; magashangulag: biccz-en, bill-en, döccz-en, lebb-en, leff-en, rett-en, rezz-en, röpp-en, serk-en, stb. Nem tartoznak ide: těsz-ěn, věsz-ěn, lěsz-ěn, hisz-ěn, visz-ěn, megy-ěn, melyekben az ěn zárt hangzóju, s az ön névmás módosított alakja. A fentebbi származékigékre nézve megjegyzendő, hogy, kivéve a h-val vagy két különböző mássalhangzóval végződő gyöküeket, az illető gyökök mássalhangzója megkettőztetik bennök, pl. dob-og dobb-an, szep-eg, szepp-en. Erről némelyek úgy vélekednek, hogy itt a képző tulajdonkép van (est) magashangon ven, miszerint dobban, szeppen annyit tenne, mint dob-van, szep-ven, t. i. a v hasonulván a gyök mássalhangzójához, épenúgy, mint a val vá, vel vé ragokban, pl. dob-val dobbal, tőr-vel tőrrel, por-vá porrá, iz-vé izzé, az-val azzal, ez-vel ezzel. Egyébiránt nem valószinűtlen, hogy ezen nemű igékben a második mássalhangzó alatt az ő képző rejlik, melyből lesz u, v, s ez a gyök mássalhangzójához idomúl ilyképen: csur-ó, csur-u, csur-v, csur-v-an, csurran; rogy-ó, rogy-u, rogy-v rogy-v-an rogygyan; dör-ő, dör-ü, dör-v, dör-v-en, dörren; nyek-ő, nyek-ü, nyek-v, nyek-v-en, nyekken, stb. Amelyek már a gyakorlatos alakban nyomaték végett kettőztetve hangzanak, azok takarékosságból az illető hangot elhagyják, pl. pattog patt-an, nem patttan, csattog csatt-an, nem csatttan, pisszeg, pissz-en nem pissz-szen.