, (abb-od-ik) ösz. képző, vék. ~ ebbědik, mely, mint benmaradó, s félig szenvedő, félig cselekvő, a kiható erejű abbít párhuzamos fele: hossz-abbodik, hossz-abbít, kis-ebbedik, kis-ebbít. Változattal: ~bodik, ~bědik, ~bít: okos-bodik, okos-bít, széles-bědik, széles-bít.