, (abb-vá) kettős képző, a középfokú abb és a változásra vonatkozó vá elemekből; magas hang ebbé (ebb-vé): okos-abb-vá, bölcs-ebb-vé, üdvös-ebb-vé; egyszerüsítve: bbá, bbé, (b-vá, b-vé): okos-b-vá, eszes-b-vé. Az első neműekben irásbeli takarékosságból, de a szemet is sértő oly torlat elhagyása végett, mely a kiejtésben sem hallatszik, egy b kimarad, p. okos-abb-bá helyett okos-ab-bá, bölcs-ebb-bé helyett bölcs-eb-bé.